Magyar szerkezettár
🪄
fejét
fejbirtokos személyjel-t

fej2 fn
1. ember, állat testének (az agyvelőt,) a szájnyílást és a legfőbb érzékszerveket magában foglaló legfelső, ill. elülső része. | <kif-ekben átv is .> valakinek a fejéhez vág ver valamitfejére esett ejtettékvalakinek a fejére koppint ütfejet hajtfogja a fejétlógatja a fejétha a feje tetejére áll isvéres fejjelfejtől-lábtólfel a fejjel!csak a fejét, hogy meg ne sántuljon!egyszer majd a fejed hagyod el!olyan a feje, mint a dézsa | egy fej hosszát kitevő távolság. két fejjel győz. | ▸ fej fej mellett
2. agy, ész, értelem. világos fej;elveszti a fejéta saját fejével gondolkodik | gondolkodás, emlékezet. fejben számol; fejből tud valamit.
3. <az egész ember jelképeként.> szegény feje!; bajt idéz valakinek a fejére;a fejére nő valakinekbeszél valakinek a fejével | ▸ valamilyen fejjel szerelmes fejjel; vén fejjel;bolond fejjel | biz (valamiről ismert) ember, kül. férfi. fej.
4. <az egyén életének jelképeként.> a fejével lakol;a fejemet teszem rá
5. műv emberi fejet ábrázoló alkotás. fejet mintáz. | érmén a fej oldala.fej vagy írás!
6. vál vmely közösség vezetője, irányítója. az ország feje.
7.a kéz, a láb feje | harisnyának, lábbelinek a lábfejet borító része.
8. némely növény termése v. fogyasztásra való gömbölyded része. a búza, a káposzta feje. | (jelzőként) <bizonyos számú> ilyen fejből álló. két fej hagyma.
9. tárgynak, eszköznek kidomborodó, kiszélesedő (elülső v. felső) része. a szeg, a kalapács feje. | ▸ az ágy feje
10. nyomda | nyomtatott lap, ill. tükör felső része. | folyóirat, újság stb. címfelirata, táblázat rovatcíme.azt se tudja, hol áll a fejefő a fejejól megveti a feje aljátfején találja a szögetbekötik a fejétfelüti a fejét valamimegmossa valakinek a fejétráadja a fejét valamirefejjel megy a falnak
[ fgr ]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

-t1 rag
I. tárgyrag
1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.
2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].
3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].
4. vmely helyen. [járja] a falut.
5. valamennyi ideig. öt évet [ült].
6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].
7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].
II. hat értelmű tárgy ragja
1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].
2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].
3. biz:mit? mit [tűröd]?
-t2 a befejezett mn-i ign képzője -tt
1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].
2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].
3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].
____________________
ó/csak
ó/[Hyph:Slash]csak

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

csak hsz
1. <megszorításként, annak kif-ére, hogy az állítás a kiemelt szóval jelölt személyen, dolgon stb. kívül másra nem vonatkozik.> csak őt szereti. | <annak kif-ére, hogy még sok mindenről szó lehetne, de a beszélő mást nem említ.> már csak ezért is szép volt. | (ksz-szerűen is ) <az előző m tartalmát megszorító m bevezetésére.> , csak kevés.
2. <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy a szóban forgó dolog viszonylag kevés v. kisebb értékű.> csak egy hétre jön. | ▸ csak úgy éppen nem érdekel, csak úgy megkérdezem ...
3. <annak kif-ére, hogy a kiemelt dolgot, körülményt vmely szempontból nem tartjuk kielégítőnek.> csak egyedül jött?
4. <a cselekvés folyamatosságának, ill. folytonos ismétlődésének kif-ére, nyomósítására.> csak ment, ment ...
5. <érzelmileg színezett értékelés nyomósítására.> ő már csak ért hozzá!;csak úgy, csak úgy özönlött a nép. | (msz-szerűen) nép biz <érzelmileg színezett fokozásban, a következményre utalva, de nem fejtve ki.> úgy jóllakott, hogy csak (no)!
6. <általánosítást v. fokozást, túlzást kifejező von névm, von hsz nyomósítására.> nem felejti, amíg csak él.
7. (ksz-szerűen is ) <állítás v. tagadás nyomósítására.> csak olyan ez is, mint a többi;csak azért is
8. <annak kif-ére, hogy erősen hiszünk vmely föltevés valószínűségében, ill. szükségszerűnek tartunk valamit.> ennyi már csak elég lesz! | <reménykedést kifejező bizonytalan állításban v. kitérő válaszként.> majd csak lesz valahogy! | biz <hasonló m-ban, gyak. méltatlankodás v. sértődöttség kif-ére.> annyi esze már csak lehetne!
9.mintha csak
10. <váratlanság, meglepődés érzékeltetésére>. egyszer csak nyílt az ajtó ...
11. biz <határozatlanul föltett kérdés színezésére.> hogy is mondtad csak?
12. <felszólítás, biztatás, bátorítás kif-ére.> csak rajta! | biz < (közönyös) beleegyezést tartalmazó válaszban.> (hát) csak csinálja! | <fenyegetésben.> no várj csak!
13. <óhajtás kif-ére.> jaj, csak baja ne essen! | (ksz-szerűen is ) <feltételes értelmű m-ban, a vele kapcs. közlés valószínűségének kiemelésére.> lettél volna csak a helyemben!
14. (msz-szerűen) <dacos, kitérő feleletként.> [miért nem ez neked?] csak!
[?]
____________________
aaz
____________________
ne1 hsz
1. <tiltás v. tagadás kif-ére; m-értékű szóként is.>
2. (felsz módú igével) <tiltás, tagadó kérdés v. kívánság kif-ére.> ne jöjj!; ne mindig én menjek! | biz <kif-ekben.> ugyan ne mondd ne beszélj!ne is monddakár ne is akár ne is kérd, úgysem adja oda.
3. (felsz módú igével) <töprengés bizonytalan v. szerénykedő kif-ében, kérdő alakú m-ban.> ne üljünk le egy padra?
4. (felt módú igével) <annak kif-ére, hogy valaminek a bekövetkezése nem kívánatos.> bár ne jönne. | ▸ miért ne
5. (felt módú igével) <tagadó kérdés formájú erős állításban.> ki ne tudná?
6. (felsz v. felt módú igével) <tagadó értelmű főm után vmely körülmény tagadásának kif-ére.> nem mehetek el anélkül, hogy ne szólna v. szóljon. | <erős állítás kif-ére.> lehetetlen, hogy ne láttam volna.
7. (felsz módú igével) <célhat mellékm-ban, annak kif-ére, hogy a cél valaminek az elkerülése.> elbújt, hogy ne lássák.
[?fgr ]
ne2 msz
1. nép biz <tegezett személyhez:> itt van, tessék! ne, egyél! | ▸ ne neked!
2. <állathívogató v. -terelő szóként.> coca ne!; ne, te bimbó!
[←né(zd) v. hangut]
ne3 msz táj
ne te ne!
[↔ne2 ]
____________________
meg1 ksz (egyenlő rangú m-részek és mellékm-ok, ill. mellérendelt m-ok kapcsolására)
1. <felsorolásban:> és. hinta, homokozó meg mászóka van a játszótéren. | <összeadásban.> öt meg öt (az) tíz. | <kapcsolatos m-ok között.> fúj a szél, meg az eső is esik. | <toldásszerűen haszn. m-rész v. m kapcsolására:> továbbá. vett cukrot, sót, no meg csokit a gyereknek.
2. <megismételt szavak között, fokozás kif-ére.> ezer meg ezerújra meg újra
3. <a pontos megnevezést, ill. szó szerinti elmondást helyettesítő kif-ekben.> ekkor meg ekkor.
4. (a m-ban a második helyen) <ellentét kif-ére:> pedig. ez piros, az meg sárga.
5. <érzelmileg színezett m-ban.> hát te meg hogy kerülsz ide?; ez meg mi?
[↔meg2 ]
meg2 ik
1. ritk hátrafelé, vissza. megfordul. | magához, magának. meghív, megtart [valamit magának].
2. <mozzanatos, ill. nem tartós cselekvés, történés kif-ére.> meghúz, megborzong.
3. <a cselekvés, történés elkezdődésének kif-ére.> megindul, megszeret.
4. <a cselekvés, történés befejeződésének kif-ére.> megöregszik. | <a cselekvés, történés részleges befejeződésének kif-ére.> megkopik.
5. <a cselekvés, történés eredményes befejeződésének kif-ére.> megkeres, megmenekül.
6. <egyszeri cselekvés, történés kif-ére.> megjelöl, megkér.
7. ritk <a cselekvés, történés nagy fokának kif-ére.> megnyaggat, megszenved.
8. ritk <annak kif-ére, hogy valaki, valami valamilyen helyzetben, állapotban tud maradni.> megáll [a bicska a fában]; megül [egy helyen].
9. <konkrét jelentésű ige átvitté, elvonttá változtatására.> meghurcol, megvisel.
10. <egyéb jelentésmódosító szerepben.> meglép, megszól.
11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> meg-megáll.
[↔mögé ]
____________________
hogy1 hsz
I. kérdő hogyan? hogy vagy?;hogy volt! | ▸ hogy a csudába a fenébe ne ?! | <felkiáltásban:> mily nagyon ...! hogy sajnálom!;de még hogy!
II. von
1. < (idő)határozói mellékm kötőszavaként:> ahogy(an), amint, amikor. egy hétre , hogy megjött, ment is vissza.
2. <kérdő alakú ált névm-sal:> ahogy(an). megcsinálták, ki hogy tudta.
III. htl
1. <állítm nélküli válaszban, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, annak kif-ére, hogy a mód, ill. a körülmények esetenként változnak.> [jól megy a munka? ] mikor hogy!
2.hogy, hogy nem hogy, hogy nem, elveszett.
[ fgr ]
hogy2 ksz
1. <a főm vmely névszói részét helyettesítő v. értelmező mellékm kapcsolására.> az a kérdés, hogy ...; kár, csoda, megesik, hogy ...; érzi, tudja, hogy ...; azért ment, hogy ...; félt, hogy ...; az a hír járja, hogy ...; ez az oka annak, hogy ...; úgy látszik, hogy ... | <közlést, tartalom szerinti idézetet, kérdést tartalmazó mellékm kapcsolására.> azt mondta, hogy ... | <fokozó értelmű, rendsz. következményt is kifejező mellékm-ban.> annyira félt, hogy szólni sem mert. | nép biz <olyan mellékm-ban, amelyben a következmény kifejtését hsz v. isz helyettesíti.> annyira szereti, hogy még!; olyan mérges vagyok, hogy no!
2. <látszólag alá- és fölérendeltségi viszonyban levő, valójában mellérendelő, kül. magyarázó értelmű m-ok kapcsolására.> mi van veled, hogy ilyen sápadt vagy? | <célhatározói mellékm-ként szerkesztett m-ban:> és, de. a nap elbújt, hogy hamarosan újra kisüssön ( helyesen: és v. de ezután hamarosan újra kisütött).
3. <főm nélkül álló, gyak. érzelmileg színezett mellékm-ban.> még hogy én vagyok az oka!; hogy a fene egye meg! | <visszakérdezésben, gyak. érzelmi színezettel.> hogy honnan tudom? | <közhelyszerű kif-ekben, a mondanivaló bevezetésére v. közbevetésként.> hogy úgy mondjam.
4. <msz-val, hsz-val, ksz-val, a tartalmi alárendelés formálissá válásával.> persze hogy ...; ugye hogy ...; azaz hogy ...;éppen hogy csaknemcsak hogy , hanem de még nemcsak hogy szép, hanem is.
[←hogy1 ]
..........
ahogy von hsz
1. amilyen módon v. állapotban. nem maradhat úgy, ahogy van;lesz, ahogy lesz ahogy lesz, úgy leszahogy jönahogy vesszük
2. amilyen (nagy) mértékben. kiabált, ahogy csak bírt. | biz <önállósult mellékm-ban, felkiáltó értékkel:> milyen nagyon, milyen jól v. rosszul stb.! ahogy az kiabált! | gúny <ugyanilyen haszn, a másik beszélő szavainak tagadására.> ahogy te tévedsz!
3. amilyen értékben, amilyen összegért. úgy adom, ahogy vettem.
4. mihelyt, amint. ahogy lefeküdt, elaludt. | amikor, amíg. ahogy megy, egyszer csak meglát egy embert.
5. <érzékelést jelentő igék utáni mellékm kötőszavaként:> hogy. láttuk, ahogy kidőlt a fa.
6. <mondást v. érzékelést jelentő igékkel, nem valódi alárendelésben.> ahogy hallom, ahogy állítják
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024